A haj felépítése és a kopaszodás okai: a kutikulától a hajhagymáig

Mi határozza meg, milyen a haja

A haj színét, szerkezetét és formáját nagyrészt a genetika határozza meg, ezért olyan eltérő emberről emberre. Egyenes, hullámos vagy göndör haj, vékony vagy vastag szálak, sötét vagy világos szín: mindez abban van kódolva, hogyan alakul ki és működik az egyes hajhagyma.

A gének azonban nem az egyetlen tényezők. A hormonháztartás, az életkor és a környezet is formálja a hajat az élet során. A haj az évekkel gyakran vékonyabbá és világosabbá válik, a hormonális változások módosíthatják a vastagságát és a növekedését, a nap, a hőeszközök vagy az erős vegyszeres kezelések pedig megváltoztathatják a hajszál felszínének kinézetét és tapintását.

A hajszál három rétege

A haj látható része, a hajszár, főként keratin nevű fehérjéből áll. Nem élő szövet, ezért nem fáj, amikor levágjuk. Belül legfeljebb három réteg alkotja.

A külső réteg: a kutikula

A kutikula a legkülső réteg. Lapos, egymást átfedő sejtekből áll, amelyek kicsit úgy helyezkednek el, mint a tetőcserepek. Ezek a pikkelyek védik a belső rétegeket a károsodástól, és segítik a hajat megtartani a nedvességet. Ha a kutikula sima, a haj visszaveri a fényt és fényesnek látszik; ha a hő, a szőkítés vagy a súrlódás felborzolja, a haj fakó lesz és könnyebben törik.

A középső réteg: a kéregállomány

A kéregállomány (cortex) a kutikula alatt helyezkedik el, és a hajszál nagy részét adja. Ebben található a természetes pigment, a melanin, amely a haj színét adja, valamint az erős keratinrostok, amelyek a szilárdságért, a rugalmasságért és a formáért felelnek. A festés, a dauerolás vagy a hajegyenesítés okozta változások többsége a kéregállományban zajlik.

A belső réteg: a velőállomány

A velőállomány (medulla) puha, likacsos mag egyes hajszálak közepén. Nem minden hajszálban van: a vékony szálakból gyakran hiányzik, a vastagabbakban általában megtalálható. Pontos szerepe még ma sem teljesen tisztázott.

A hajhagyma: itt készül a haj

Minden hajszál egy hajhagymából (follikulusból) nő ki, amely egy apró zseb a fejbőrben. Az alján élő sejtek csoportja, a mátrix található. Ezek a sejtek osztódnak, felfelé haladnak a hajhagymában, és fokozatosan hajszárrá szarusodnak el. A hajhagymában speciális struktúrák is vannak, amelyek apró ereken keresztül tápanyaggal látják el a növekvő hajat, és kapcsolódik hozzá egy faggyúmirigy is, amely rugalmasan tartja a hajat és a bőrt.

A hajhagymák nem dolgoznak megállás nélkül. Mindegyik ismétlődő ciklusban működik:

• növekedési szakasz (anagén): a haj aktívan nő; a fejbőrön ez a szakasz általában több évig tart;
• átmeneti szakasz (katagén): a növekedés leáll, és a hajhagyma néhány hét alatt kissé összehúzódik;
• nyugalmi szakasz (telogén): a haj néhány hónapig pihen, majd kihullik, ezután ugyanabból a hajhagymából általában új hajszál kezd nőni.

Mivel a hajhagymák egymástól függetlenül működnek, az teljesen normális, ha naponta bizonyos számú hajszál kihullik. A gond akkor kezdődik, ha a ciklus felborul, vagy ha a hajhagymák fokozatosan már nem termelnek teljes értékű, erős hajat.

Miért ritkul a haj az életkorral

A kopaszság, vagyis alopécia a haj elvesztése a fejbőrön vagy a test más részein. Messze a leggyakoribb formája az androgén alopécia, amelyet örökletes vagy mintázatos hajhullásnak is neveznek. Genetikai hajlammal függ össze, és azzal, ahogyan bizonyos hajhagymák a férfi nemi hormonokra (androgénekre) reagálnak.

Az érzékeny hajhagymákban a növekedési szakasz minden ciklussal rövidebb lesz, maga a hajhagyma pedig fokozatosan összezsugorodik. A hajszálak vékonyabbak, rövidebbek és világosabbak lesznek, míg végül egyes hajhagymák már csak alig látható szőrszálat termelnek. Ez lassú folyamat, általában évekig tart.

Férfiaknál a ritkulás jellemzően a halántéknál és a fejtetőn kezdődik, és onnan terjed tovább. Nőknél az androgén hajhullás inkább a fejtető egészére kiterjedő ritkulásként és a volumen csökkenéseként jelentkezik, a homlokvonal pedig általában megmarad. Mindkét nemnél a tarkón és a fej oldalán lévő haj rendszerint kevésbé érintett, ezért szolgál ez a terület donorterületként a hajbeültetésnél.

A hajhullás egyéb okai

Számos más tényező is okozhat hajhullást vagy hozzájárulhat ahhoz:

• autoimmun betegségek, például az alopecia areata, amelynél az immunrendszer a hajhagymákat támadja, és kerek, kopasz foltok jelennek meg;
• hormonális változások, például szülés után, a változókor idején vagy pajzsmirigybetegségek esetén;
• bizonyos tápanyagok hiánya, például a vasé vagy a fehérjéé, ami gyakran szigorú diétákkal függ össze;
• testi vagy lelki megterhelés, köztük súlyos betegség, magas láz vagy műtét, amelyek egyszerre sok hajszálat lökhetnek nyugalmi szakaszba;
• egyes gyógyszerek, amelyeknek ismert mellékhatása a hajhullás.

Ezen esetek egy részében a hajhullás átmeneti, és az ok megszüntetése után a haj visszanő. Más esetekben, különösen ha a hajhagymák véglegesen károsodtak vagy hegesedtek, a hajvesztés tartós.

A hajhullás összetett folyamat, és mechanizmusai még ma sem teljesen ismertek. A ritkulás mértéke és üteme emberenként eltér. Ha a hajhullás aggasztja, a legjobb első lépés, ha orvoshoz vagy bőrgyógyászhoz fordul, aki megvizsgálja a fejbőrt, szükség esetén vizsgálatokat kér, és az Ön helyzetéhez illő kezelést javasol.

Mit jelent ez, ha hajbeültetésen gondolkodik

A hajbeültetés a hajhagymák viselkedése miatt működik. Androgén alopéciában a tarkón és a fej oldalán lévő hajhagymák általában ellenállnak annak a folyamatnak, amely máshol elvékonyítja a hajat. Ha ezeket a hajhagymákat a ritkuló területekre ültetik át, többnyire megtartják ezt az ellenálló képességüket, és az új helyükön is tovább növesztik a hajat.

Androgén alopécia esetén a sebészek leggyakrabban a FUE módszert alkalmazzák, amelynél a hajhagymákat egyenként emelik ki a donorterületről. A kombinált FUE és DHI módszer androgén alopéciában és a megritkult területek sűrítésére egyaránt alkalmazható. A választás a donorterülettől, a hajhullás mértékétől és a sebész megítélésétől függ.

Fontos a reális elvárás: a beültetés a meglévő hajat helyezi át, nem hoz létre új hajhagymákat, és nem kezeli a hajhullás kiváltó okát. A saját haj idővel tovább ritkulhat, ezért az orvos a megtartását segítő lehetőségekről is beszélhet. Teljes kopaszság (totális alopécia) esetén a beültetés nem alkalmas, mert nincs áthelyezhető donorhaj, a betegség, gyógyszer vagy tápanyaghiány okozta hajhullást pedig először ki kell vizsgálni és kezelni. A beavatkozásról többet olvashat a hajbeültetésről szóló oldalon.

Konzultáció a City Medical Centre-ben

A City Medical Centre nemzetközi betegekkel dolgozik. Az első konzultáció ingyenes, és online is lehetséges: küldjön fotókat a hajáról, a ritkuló területekről és a tarkójáról, és tegye fel bármilyen kérdését. Az orvos felméri az esetét, elmondja, észszerű megoldás-e Önnek a beültetés, és megmondja az árat, amelyet ezután rögzítenek a szerződésben. Személyes koordinátor kíséri az első üzenettől a gyógyulás végéig, a fotókat és a kérdéseket WhatsAppon is elküldheti. További részletek a hajbeültetésről szóló oldalon.

Gyakori kérdések

Milyen rétegekből áll a hajszál?

A hajszárnak legfeljebb három rétege van. A kutikula az egymást átfedő sejtekből álló védő külső réteg, a középső kéregállományban található a pigment és a szilárdságot adó keratinrostok, a velőállomány pedig puha mag, amely csak egyes, általában vastagabb hajszálakban van meg.

Honnan nő ki valójában a haj?

A haj a hajhagymából nő ki, amely egy apró zseb a bőrben. Az alján lévő élő sejtek osztódnak, felfelé haladnak, és fokozatosan hajszárrá szarusodnak. A hajhagyma apró ereken át kap tápanyagot, és ismétlődő növekedési, átmeneti és nyugalmi ciklusokon megy keresztül.

Miért a halántéknál és a fejtetőn kopaszodnak a férfiak?

Androgén alopéciában az ezeken a területeken lévő hajhagymák genetikailag érzékenyek a férfi nemi hormonokra. Növekedési szakaszuk megrövidül, és idővel összezsugorodnak, így vékonyabb hajat termelnek. A tarkón és a fej oldalán lévő hajhagymák általában kevésbé érzékenyek, ezért ott a haj többnyire megmarad.

A hajhullás mindig végleges?

Nem. A stressz, betegség, hormonális változás, tápanyaghiány vagy egyes gyógyszerek okozta hajhullás gyakran átmeneti, és az ok megszüntetése után a haj visszanőhet. A mintázatos hajhullás és a hegesedéssel járó betegségek általában tartósak. Az orvos segít megállapítani, melyik típusról van szó.

Meg tudja állítani a hajbeültetés a kopaszodást?

A beültetés az ellenálló hajhagymákat helyezi át a ritkuló területekre, ahol általában tovább nőnek, de a hajhullás okát nem kezeli. A saját haj tovább ritkulhat, ezért az orvos javasolhat módokat a megtartására. Ha nincs donorhaj, a beültetés nem alkalmas.