Hajhullás és egészség: mely betegségek okozhatják, és ki segíthet

Örökletes hajhullás férfiaknál

Az androgenetikus alopécia, más néven férfi típusú kopaszodás, a férfiak leggyakoribb hajhullástípusa. Az öröklött tényezők és a férfi nemi hormonok (androgének) hajhagymákra gyakorolt hatásának együttese okozza.

• Családi előzmény: akiknek a rokonai között van örökletes kopaszodás, azoknál nagyobb a kialakulás esélye.
• Korai kezdet: a ritkulás gyakran már húszas éveiben, sőt korábban megkezdődik.
• Jellegzetes mintázat: a hajvonal általában a halántéknál húzódik vissza, a fejtetőn pedig ritkul a haj, így fokozatosan M alakú hajvonal alakul ki.

A kulcshormon a dihidrotesztoszteron (DHT), amely a tesztoszteronból keletkezik. A genetikailag érzékeny hagymákban lerövidíti a növekedési szakaszt, és a hagymák zsugorodásához vezet, így a szálak ciklusról ciklusra vékonyabbak és rövidebbek lesznek. Az évek során a halánték és a fejtető kopasszá válhat, miközben a tarkón és a fül körül a haj általában megmarad.

Az orvos jellemzően a haj és a fejbőr vizsgálatával állítja fel a diagnózist, gyakran trichoszkópiával, vagyis a hagymák nagyított vizsgálatával. Vérvizsgálatot is javasolhat más közrejátszó tényezők, például a vashiány vagy a pajzsmirigy problémáinak kizárására. A kezelés célja a további hajvesztés lassítása vagy megállítása; szóba jöhetnek külsőleg alkalmazott vagy szájon át szedett készítmények, amelyeket orvos ír fel, és ő tájékoztat a lehetséges mellékhatásokról is. Előrehaladottabb stádiumban a hajbeültetés is mérlegelhető.

Diffúz ritkulás nőknél

Nőknél a hajhullás inkább az egész fejbőrre kiterjedő, egyenletes ritkulásként jelentkezik, mint kopasz foltokként. Bármely életkorban előfordulhat.

• A sűrűség egyenletesen csökken, és általában nincsenek jól elkülönülő kopasz területek.
• A folyamat fokozatos, ezért sokáig észrevétlen maradhat.
• Az elülső hajvonal gyakran megmarad, a fejtető ritkul a legjobban.

Gyakori közrejátszó tényezők a hormonális változások (terhesség, menopauza, pajzsmirigybetegségek), a tartós stressz, a szigorú diéták és a hiányállapotok, például az alacsony vasszint, valamint a gyakori hőformázás és vegyi kezelések okozta károsodás. A diagnózis részletes kórelőzménnyel és vizsgálattal kezdődik, amelyet rendszerint vérvizsgálat követ. A kezelést egyénileg választják meg, és a gyógyszeres terápia mellett a táplálkozás megváltoztatását, a stressz kezelését és kíméletesebb hajápolást is magában foglalhat.

Hogyan hatnak a hormonális változások a hajra

Az olyan hormonok, mint az androgének és az ösztrogének, részt vesznek a haj növekedési ciklusának szabályozásában. Az androgének, különösen a DHT, az érzékeny embereknél lerövidíthetik a növekedési szakaszt és zsugoríthatják a hagymákat. A hormonszintek változása ezért elég közvetlenül megmutatkozhat a hajon.

• Terhesség és szülés után: sok nő a terhesség alatt dúsabb hajat tapasztal, majd néhány hónappal a szülés után erősebb hajhullást. Ez általában átmeneti.
• Menopauza: az ösztrogénszint csökkenése vékonyabb hajhoz és a volumen elvesztéséhez vezethet.
• Hormonális betegségek: az olyan kórképek, mint a policisztás ovárium szindróma (PCOS) vagy a pajzsmirigybetegségek, felboríthatják a hormonális egyensúlyt, és hatással lehetnek a hajra.

A vérvizsgálatok és az orvosi vizsgálat segítenek azonosítani a hormonális okot. Az alapbetegség kezelése a megfelelő szakorvos felügyelete mellett gyakran a legfontosabb lépés, néha a hajra irányuló kezeléssel kiegészítve.

Gyógyszerek, mérgező anyagok és életmód

Számos külső tényező gyengítheti a hajat, vagy zavarhatja a növekedését:

• Gyógyszerek: a hajhullás egyes kezelések ismert mellékhatása, legismertebb példa a kemoterápia, de alkalmanként más gyógyszereké is. Soha ne hagyja abba önhatalmúlag a felírt gyógyszert; aggályait beszélje meg a kezelőorvosával.
• Agresszív hajtermékek: a gyakori szőkítés, az erős vegyi kezelések és a durva formázás károsíthatja a hajszálat, amely így száraz, törékeny lesz és letöredezik.
• Környezeti hatások: a jelentős expozíció olyan anyagoknak, mint a nehézfémek, ritka, de hatással lehet a hajra és az általános egészségre, és orvosi kivizsgálást igényel.
• Dohányzás és rendszeres, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás: mindkettő rosszabb általános egészségi állapottal jár együtt, és hozzájárulhat a haj gyengüléséhez.

A korai jelek gyakran inkább a fénytelenség, a szárazság és a töredezés, mint a valódi hajhullás. A durva kezelések visszafogása, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a dohányzás kerülése észszerű lépés, az orvos pedig ellenőrizheti, van-e egészségügyi ok a háttérben.

Fejbőrbetegségek és ritkább okok

Gyulladásos és fertőző fejbőrbetegségek

Számos bőrbetegség érintheti a fejbőrt, és gyulladás vagy fertőzés révén a hajhagymákat is:

• seborrhoeás dermatitisz: bőrpír, hámlás és viszketés;
• pikkelysömör: vastag, ezüstös pikkelyek a fejbőrön;
• gombás fertőzések, például a fejbőr gombás fertőzése (tinea capitis), amely foltos hajhullást okozhat;
• folliculitis: a hajhagymák gyulladása, amely néha fájdalmas.

Ezeket a betegségeket a bőrgyógyász a fejbőr vizsgálatával, szükség esetén bőrkaparékból vagy biopsziával diagnosztizálja. A kezelés az októl függ, és gyógysamponokat, valamint külsőleg alkalmazott vagy szájon át szedett kezelést is magában foglalhat.

A hajhullás ritkább formái

• Trichotillománia: olyan állapot, amelynél az érintett ismételten kitépi a saját haját, gyakran stresszel vagy szorongással összefüggésben. A segítség általában viselkedésterápiát is magában foglal.
• Alopecia areata: autoimmun betegség, amely kerek, kopasz foltokat okoz. Totális és univerzális formájában a haj az egész fejbőrről, illetve az egész testről eltűnik.
• Hegesedő alopéciák, például a lichen planopilaris, valamint a bőrt érintő egyes autoimmun betegségek, például a szkleroderma, olyan gyulladást és hegesedést okozhatnak, amely véglegesen elpusztítja a hagymákat.

Ezeket az állapotokat nehéz lehet diagnosztizálni, és kiszámíthatatlanul változhatnak, ezért fontos a szakorvosi vizsgálat mielőbb.

Hajhullás betegség után, a COVID-19-et is beleértve

Gyakori, hogy néhány héttel vagy hónappal egy súlyos betegség, magas láz vagy nagy stressz után erős hajhullás jelentkezik. Ezt telogén effluviumnak nevezik: a szervezetet ért megrázkódtatás hatására sok hajszál egyszerre lép nyugalmi szakaszba, és később együtt hullik ki. A COVID-19 után is gyakran beszámoltak róla.

• A hullás általában két-három hónappal a betegség után válik feltűnővé.
• A haj inkább egyenletesen ritkul, mint foltokban.
• A legtöbb embernél a hullás néhány hónap alatt csillapodik, és a haj fokozatosan visszanő.

Közrejátszhat a stressz, a stresszhormonok változása, a betegség alatti fogyás és egyes gyógyszerek is. Az orvos vérvizsgálatot kérhet más okok, például a vashiány vagy a pajzsmirigy problémáinak kizárására. A fő teendő általában a megfelelő fehérje- és vitaminbevitellel járó kiegyensúlyozott étrend, a jó alvás és a türelem; ha a hullás a vártnál tovább tart, forduljon bőrgyógyászhoz.

Mely szakorvosok segíthetnek, és hol kap helyet a beültetés

Mivel a hajhullásnak nagyon sok lehetséges oka van, gyakran érdemes több szakorvost is felkeresni:

• Háziorvos: jó első lépés, alapvető vérvizsgálatokat kérhet, és továbbirányíthatja Önt.
• Bőrgyógyász: a bőr, a haj és a köröm szakorvosa, ő diagnosztizálja a fejbőrbetegségeket és az alopécia típusait.
• Endokrinológus: akkor segít, ha hormonális vagy pajzsmirigyprobléma gyanúja merül fel.
• Hajhelyreállító sebész: az ok ismeretében felméri, indokolt-e a beültetés.

A hajbeültetés során a hajhagymákat a fej hátsó és oldalsó részéről a ritkuló területekre helyezik át. Elsősorban androgenetikus alopéciánál alkalmazzák, leggyakrabban FUE-módszerrel; androgenetikus alopéciánál és a sűrítéshez a kombinált FUE és DHI technika is választható. A beültetés nem kezeli a hajhullás okát, és nem alkalmas totális alopéciánál, ahol nincs donorhaj, sem akkor, amikor egy aktív betegség még hajhullást okoz. Bővebben a hajbeültetés oldalán olvashat.

Konzultáció a City Medical Centre-ben

A City Medical Centre külföldi betegekkel dolgozik. Az első konzultáció ingyenes, és online is lehetséges: küldjön fotókat a ritkuló területekről és a tarkójáról, és ossza meg a meglévő leleteit vagy diagnózisait. Az orvos felméri, indokolt-e a beültetés, és megnevezi az árat, amelyet aztán a szerződésben rögzítenek. Egy személyes koordinátor kíséri Önt az első üzenettől a gyógyulás végéig, fotókat és kérdéseket WhatsAppon is küldhet. További részletek a hajbeültetés oldalán.

Gyakori kérdések

Mikor forduljak orvoshoz hajhullás miatt?

Forduljon orvoshoz, ha a hullás hirtelen vagy erős, ha kopasz foltok jelennek meg, ha a fejbőr viszket, vörös vagy fáj, vagy ha a hajhullást más tünetek, például fáradtság vagy testsúlyváltozás kíséri. A korai vizsgálat megkönnyíti az ok megtalálását és kezelését.

Okozhatnak hajhullást a hormonális problémák?

Igen. A pajzsmirigybetegségek, a policisztás ovárium szindróma, a szülés és a menopauza egyaránt befolyásolhatja a haj növekedési ciklusát. A vérvizsgálatok segítenek az ok azonosításában, és az alapbetegség orvosi felügyelet melletti kezelése gyakran a haj állapotát is javítja.

Végleges a COVID-19 utáni hajhullás?

Általában nem. Többnyire telogén effluviumról van szó, amely néhány hónappal a betegség után kezdődik, és a legtöbb embernél néhány hónap alatt csillapodik, majd a haj fokozatosan visszanő. Ha a hullás tovább tart, bőrgyógyásznak kell más okokat keresnie.

Melyik orvoshoz forduljak először?

Jó kiindulópont a háziorvos vagy a bőrgyógyász. Megvizsgálják a fejbőrt, vérvizsgálatot kérnek, és szükség esetén endokrinológushoz vagy más szakorvoshoz irányítják. Hajhelyreállító sebészhez általában akkor fordulnak, amikor a hajhullás oka már tisztázott.

Segíthet a hajbeültetés, ha betegség okozza a hajhullásomat?

Ez a betegségtől függ. A beültetést elsősorban androgenetikus alopéciánál alkalmazzák, és egészséges donorhajra van szükség hozzá. Nem alkalmas totális alopéciánál, sem akkor, amikor egy aktív betegség hajhullást okoz. A sebész a diagnózis áttekintése és a fejbőr vizsgálata után dönt.