Mellkisebbítés: kinek segít, és mire számíthat

A sebész általában azoknál a nőknél mérlegeli a műtétet, akiknek:

• a mell súlya miatt fáj a nyakuk, a válluk vagy a hátuk felső része;
• a melltartó pántja mély barázdákat hagy, vagy a mell alatt irritált a bőrük;
• nehezen sportolnak, vagy nehezen találnak megfelelő ruhát és melltartót;
• kényelmetlenül érzik magukat a mellük mérete miatt;
• az egyik mellük láthatóan nagyobb a másiknál.

A jó jelöltek általános egészségi állapota jó, testsúlyuk stabil, és értik, mit tud és mit nem tud megváltoztatni a műtét. A megnagyobbodott emlőszövetű férfiakat külön vizsgálják, mert ez más állapot.

Gyakori testi panaszok:

• tartós fájdalom a nyakban, a vállakban és a hát felső részén;
• izomfeszüléssel összefüggő fejfájás;
• vörös, irritált vagy nedves bőr a mell alatti redőben, ami kiütésekhez és fertőzésekhez vezethet;
• a pántok okozta nyomok és barázdák a vállon;
• zsibbadás vagy bizsergés a karokban a vállak terhelése miatt;
• nehezebb légzés terheléskor vagy fekvő helyzetben.

A gyógytorna, a jól tartó melltartó és a fogyás néha enyhíti a panaszokat. Ha ez nem elég, a mell kisebbítése gyakran valódi megkönnyebbülést hoz. Sok nő kevesebb fájdalomról és jobb életminőségről számol be a műtét után, bár az eredmények egyénenként eltérnek.

• ha a közeljövőben jelentős fogyást tervez.

A műtét előtt a sebész megvizsgálja a mellet, és vérvizsgálatot, valamint egyéb vizsgálatokat kér. Gyakran emlőultrahangot vagy – életkortól függően – mammográfiát is kérnek, hogy kizárják a szövet elváltozásait. A dohányzás lassítja a sebgyógyulást, ezért jóval a műtét előtt és után is abba kell hagynia. A sebész azt is megmondja, mely rendszeresen szedett gyógyszereit kell szüneteltetni, és mely hormonális fogamzásgátlót kell előre elhagyni.

1. A sebész a megtervezett minta szerint ejti a metszéseket.
2. Eltávolítja a felesleges mirigyszövetet, zsírt és bőrt.
3. A megmaradt szövetet újraformázza és megemeli, így kisebb, magasabban ülő mell jön létre.
4. A bimbót és a bimbóudvart feljebb helyezi, általában úgy, hogy azok ér- és idegellátása megmaradjon; a bimbóudvar kisebbíthető is.
5. A metszéseket rétegesen zárja, majd tartó melltartót vagy kötést helyez fel.

Az esetek többségében a bimbó összeköttetésben marad az alatta lévő szövettel. Csak nagyon nagy kisebbítésnél lehet szükség arra, hogy leválasszák és graftként visszahelyezzék, ami befolyásolja az érzékelést és a szoptatást. A sebész elmagyarázza, melyik technika illik az Ön anatómiájához. Az általunk kínált beavatkozások részletei a mellsebészeti oldalunkon találhatók.

A hegek eleinte vörösek és kiemelkedők, majd általában tizenkét-tizennyolc hónap alatt halványabbá és laposabbá válnak. A legtöbb elrejthető a melltartó vagy a fürdőruha alatt. A mell formája hamar látható a műtét után, de a duzzanat csökkenésével még hónapokig alakul. Az eredmény tartós, ám az öregedés, a terhesség és a testsúly változása továbbra is hat a mellre.

Az első hetekben kerülje, hogy a karját magasan a válla fölé emelje, és ne cipeljen nehéz tárgyakat. Azonnal forduljon a klinikához láz, fokozódó fájdalom, az egyik mell hirtelen duzzanata vagy a sebekből szivárgó váladék esetén. Lehetséges szövődmények a vérzés, a fertőzés, a lassabb sebgyógyulás, a bimbó érzékelésének megváltozása és bizonyos aszimmetria.

Ezért a sebészek általában stabil testsúly mellett és ideális esetben akkor javasolják a műtétet, amikor már nem tervez több terhességet. A stabil testsúly megtartása a legjobb módja az eredmény megőrzésének. Ha a mell évekkel később jelentősen megváltozik, a sebésszel újabb korrekció beszélhető meg.

Az orvos a felmérés után nevezi meg a költséget, amelyet a szerződés rögzít. Személyes koordinátor kíséri az első üzenettől a felépülés végéig, a plasztikai sebésznél tett kontrollvizsgálatok pedig a műtét után is folytatódnak. További információ a mellsebészeti oldalon.